Elvárások a párkapcsolatban – rakjuk lejjebb a lécet?

Mikor egy új kapcsolatba lépünk, mindannyiunknak vannak bizonyos elvárásai a másikkal szemben, ez talán fokozottan igaz abban az esetben, ha sokáig voltunk egyedül. A magányos időszak során kialakítunk egy képet egy ideális partnerről, akivel jól kiegészítenénk egymást, akivel közös jövőnk lehet. Aztán persze jönnek az érzelmek, amelyek néha felülírnak mindent és akkor is beleugrunk a kapcsolatba, ha más volt az elképzelésünk. Ilyenkor már csak az a kérdés, hogy a lángoló szerelem, a kezdeti romantikus időszak lecsengése után el tudjuk-e fogadni, hogy a másik nem pont olyan, ahogy mi azt annak idején elképzeltük…

Egy biztos, az elvárásaink sokszor tudattalanok, nem is gondolunk rájuk, mégis bennünk vannak, ezért lehet, hogy sokszor olyan kapcsolatba is belekezdünk, amiről később kiderül majd: nem működhet. Ez nem azt jelenti, hogy „nekünk senki és semmi nem elég jó”, hiszen általában normális elvárásokról beszélünk és többnyire a hátterükben a saját tanult és tapasztalt mintáink, a szüleinktől kapott kép áll. Ez alapján alakul ki bennünk is, hogy mi az, amit szeretünk és mi az, amit biztosan nem szeretnénk megtapasztalni egy kapcsolatban. Mielőtt ostorozni kezdenénk magunkat, hogy túl magasra tesszük a lécet, nyugodjunk meg, egészen biztosan a másik félnek is számtalan ilyen elvárása van felénk, még ha nem is tudja pontosan megfogalmazni őket.

Kommunikáció

Mint mindenben, a kapcsolatainkban és főleg egy hosszú távú párkapcsolatban kiemelt szerepe van a kommunikációnak. Ha jó előre tisztázzuk egymással, hogy mit várunk a másiktól és a kapcsolattól, akkor nem csalódhatunk nagyot, hiszen a másik tudni fogja, hogy mire vágyunk és saját maga is meg tudja ítélni, hogy képes-e megfelelni ezeknek az elvárásoknak, illetve hogy mi, a személyiségünk, az életmódunk, a családi hátterünk és a jövőről alkotott vágyaink beleillenek-e az ő elképzelésébe.

Soha ne várjuk el, hogy valaki feladja önmagát értünk

És ez fordítva is igaz: soha ne adjuk fel a személyiségünket másért. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem változhatunk az idő során, hiszen hatással vagyunk egymásra, de ha úgy érezzük, hogy valami nagyon ellenkezik a legmélyebb vágyainkkal, akkor gondolkodjunk el, hogy jó-e ez nekünk, és képzeljük magunkat mindig a másik fél helyébe is. Nem kérhetjük valakitől, hogy feladja azokat a dolgokat, amiket szeret, azért, mert mi „nem ilyen kapcsolatot képzeltünk magunknak”.

Az alacsonyabb elvárás lehet a kulcs a boldogsághoz?

Elgondolkodtató, hogy talán túl magasak-e az elvárásaink, vagy egyszerűen nem a megfelelő ember mellett vagyunk? Nem biztos, hogy az a megoldás azonban, ha lejjebb adunk az elképzelésünkből, de mindenképp segít, ha megpróbáljuk reálisan nézni a dolgokat. Ha túl sokat várunk el, ha felépítünk egy ideált, akinek senki nem tud megfelelni, az nemcsak nekünk, de a kiszemeltünknek is csak keserűséget, csalódottságok okoz majd. Tisztázzuk magunkban a dolgokat és mérlegeljünk, hogy mik azok a dolgok, amik igazán számítanak és mi az, amiben mi is képesek vagyunk a kompromisszumra. Talán itt az ideje, hogy mi is változni kezdjünk, és ne csak a partnerünktől várjunk el olyan dolgokat, amelyeket sosem ígért, csupán a mi fejünkben léteztek. Ha pedig nem stimmel minden elsőre? Semmi baj, dolgozzunk rajta együtt, hiszen ha a szerelem, a szeretet és a kötődés megvan, akkor mindenre megtalálhatjuk a megoldást. Ha pedig mindez hiányzik? Sajnos akkor hiába is vagyunk együtt álmaink hercegével, szeretet nélkül nem fog menni.

Forrás: ridikul.hu